Miniszterjelölti meghallgatás, 2025. május 12:

„Nagyon sok új technológia jelenik meg a világban, ezeket folyamatosan monitorozni kell. A mesterséges intelligencia nem új technológia; az ötvenes-hatvanas évek óta velünk van, folyamatosan fejlődött egyre nagyobb lépésekben, és néhány évvel ezelőtt vált mindannyiunk számára láthatóvá. Mi azonban ennek csak egy pici szeletét látjuk magánemberként: ezeket a nagy nyelvi modelleket.

Ennek hatalmas mélysége van. A tudomány különböző ágai különböző területeken használhatók jól, és most valóban elérkezett egy olyan inflexiós ponthoz ez az egész fejlődés, hogy nagyon jelentősen át tudja alakítani azt a világot, amelyben élünk: a munka világát, azt, ahogyan kommunikálunk egymással, ahogyan a valóságot látjuk egyáltalán.

Ha visszagondolunk arra, hogy az elmúlt másfél-két év politikai kampányai során hogyan szűrődött be a mesterséges intelligencia abba a valóságba, amit mi látunk, akkor el tudjuk képzelni, hogy a következő években milyen drámai módon tudja megváltoztatni az emberi kapcsolatokat és a való világban való jelenlétünket egy ilyen technológia.

Nagyon felelősen kell hozzáállni ahhoz, hogyan bánunk ezzel a technológiával. A nukleáris fúzió is lehet áldás vagy átok; a mesterséges intelligenciára ugyanez igaz.

A mi feladatunk az lesz, hogy az uniós és nemzetközi szabályozásokkal, az EU AI Acttel összhangban, azt megfelelő módon, ésszel implementálva Magyarországon biztonságos módon használhatóvá tegyük ezt a technológiát, és mindenképpen használjuk ki az előnyeit — akár az oktatásban is, hiszen rengeteg lehetőséget rejt magában.

[…]

A magyar mesterséges intelligencia érdekes és fontos kérdés. Én ezt két oldalról közelíteném meg.

Bárki, aki közülünk magánemberként használ mesterségesintelligencia-eszközöket, tudja, hogy milyen jó és kényelmes ezeket használni, de azt is tudja, hogy nem feltétlenül tudnak jól magyarul. A kérdés az, hogy a mi erőforrásainkkal tudjuk-e ezeket jobb magyar nyelvűvé tenni. Szerintem ebben nincs végső tudás; ezt alaposan meg kell vizsgálni szakértőkkel.

Annyira rohamos tempóban fejlődnek a nagy nyelvi modellek, és akkora hatalmas gépezet áll mögöttük, hogy valószínűleg ha mi egy nagyon jó magyar nyelvi korpuszt össze tudnánk gyűjteni, és valamelyik nagy technológiai óriással, vagy akár egy fiatal startuppal — remélhetőleg egyszer egy magyar startuppal — össze tudnánk fogni, akkor lehet, hogy tudnánk javítani a magyar nyelvi minőségen.

De azt látni kell, hogy itt az adatbázis mérete a meghatározó, és nyilván azért tud angolul a legjobban, mert az interneten nagyon régóta nagyon nagy részben angolul keletkezik az információ. Ezeken a nagy adatbázisokon lehet ezeket a modelleket betanítani.

Voltak erre nálunk is kísérletek, amelyek félúton elakadtak; sok pénzt elköltöttek rájuk, de nem lettek igazán sikeresek. Úgyhogy ezt a kérdést nem szabad egyik pillanatról a másikra levenni a napirendről. Érdemes nyelvészekkel és adattudósokkal megvizsgálni, hogy érdemes-e ebbe erőforrásokat fektetni. Ha érdemes, akkor figyelmet fogunk rá fordítani.

A másik, amit a magyar mesterséges intelligencia jelenthet, azt egy kicsit máshogy értelmezném: egyfajta szuverenitási kérdésként kezelném. Ez nagyon fontos.

Látni kell, hogy a technológia világában minden kis ország ki van szolgáltatva a nagy techóriásoknak. Teljesen mindegy, hogy amerikai vagy kínai cégekről beszélünk; más egyelőre nem nagyon van. Akármit is csinálunk, szinte minden szálon ezeknek vagyunk kiszolgáltatva. Próbáljuk szabályozással és technológiával korlátozni ezt, legalább az Európai Unión belül tartani.

Minden nagy amerikai techóriásnak van EU-n belüli adatközpontja. Garantálják a GDPR-szabályoknak és az AI Actnek való megfelelést, mindent próbálnak garantálni, de a végén mégiscsak egy amerikai cég áll mögöttük.

Más nagy szolgáltatásokra ugyanúgy igaz lehet ez. Ha például korunk egyik divatos AI-eszközét, az ElevenLabset nézzük: ez egy lengyel startup, egy unikornis, milliárdos nagyságrendű értéke van már a cégnek, de mégiscsak egy lengyel cég.

Nekünk az lenne a jó, ha az AI-képességeket úgy tudnánk használni, hogy meg vagyunk róla győződve: azok az adatok, amelyeket beleteszünk, a mi uralmunk alatt vannak, és a mi technológiáinkon futnak.

Ehhez nyilván nem tudunk egyik pillanatról a másikra a világ élvonalába törni, és ezek mellett a techóriások mellett nincs erre esélyünk. Nekünk azokat a technológiai megoldásokat kell kialakítanunk, amelyekkel mégis biztonságosan tudjuk használni ezeket az eszközöket a saját adatainkkal.

Megvan erre a megoldás, és szerintem magánemberként már sokan sokfélét használunk. Ezt a képességhalmazt kell lehetővé és elérhetővé tenni a közszolgáknak, a pedagógusoknak, a rendőröknek, a tűzoltóknak, mindenkinek.

A mi minisztériumunk elsődleges feladata az, hogy azokat a megoldásokat, amelyeket mindenki szeret használni magánemberként, biztonságosan, védhető módon és megbízhatóan tudjuk használni a saját kereteink között.”