A Stanford Egyetem és az Arc Institute kutatói mesterséges intelligenciát használtak új vírusok létrehozására. Az Evo modellt — amely hasonlóan működik, mint a ChatGPT, csak szöveg helyett DNS-szekvenciákon tréningelték — a természetben előforduló génszerkezetek mintáira tanították be, majd teljesen új vírusgenomok generálására kérték fel. A Science folyóiratban közzétett tanulmány szerint a modellel tervezett genomok közül 16 életképes vírust hozott létre a laborban.
A kutatók a baktériumokat fertőző Phi X-174 fág és rokonai adatain tréningelték az Evót, mivel ezek az emberre veszélytelenek — csak az E. coli baktériumot támadják meg. Az AI 700 000 lehetséges genomváltozatot javasolt; a kutatók 285-öt szintetizáltak, és a petricsészékben elszaporodó vírusfoltok jelezték, hogy 16 tényleg működőképes. Néhány a természetes változatnál is gyorsabban szaporodott.
A felfedezés orvosi alkalmazásokat is ígér — például génterápiában hordozó vírusok tervezését —, de biológiai fegyverek kockázatát is felveti. A kutatók megelőzésképpen kizárták az emberre veszélyes vírusok adatait az Evo tréningjéből, ám a Johns Hopkins biztonsági szakértője szerint a tudomány és a szabályozás között „hatalmas szakadék” tátong. Az amerikai orvosi kutatóintézet, a NIH új szabályozása egyelőre csak a laboratóriumi kísérleteket korlátozza; a számítógépes genomgenerálást nem.
